Blog

Utazó Anyós 2. rész

Utazó Anyós – avagy az anyósnyelv világot lát (2. rész)

Egy újabb kirándulás

Ha még nem ismered Utazó Anyóst, itt olvashatsz az ötlet megszületéséről és előző kalandjairól. Amennyiben már olvastad a korábbi bejegyzést, elmondhatom, Anyósnak annyira megtetszett a Balaton-felvidék, hogy Ő maga követelte az újabb kirándulást. Természetesen szót fogadtunk – hiszen egy Anyóssal nem árt jó viszonyt ápolni –, és új helyszínekre is elvittük.
Utazó Anyós újabb kalandjai

fotó:Szigeti Gábor

Ábrahámhegy

Igyekszem nem elfogultan írni erről a településről, bár már most tudom, ezt útközben úgyis meg fogom szegni. Szerintünk itt testesül meg a létnek az a formája, amit NYUGALOMNAK nevezünk; igen, kiérdemli a csupa nagybetűt. Minden évszakban más arcát mutatja. Tavasszal eggyé válhatunk a természettel, nyaranta vendégül lát tágas strandján és elringat hullámain, ősszel ínycsiklandó musttal kóstoltat és télen, a hosszúra nyúló estéin sült gesztenye illatba burkolózva merülhetünk el gondolatainkban. Bármelyik időszakban is jársz Ábrahámhegyen, biztosan találsz olyan programot, ami szimpatikus. A legközelebbi esemény, a Murcifesztivál, a színes és vidám szüreti mulatság! Akkor sincs gond, ha most nem érsz rá, mert az eseménynaptár egész évre be van táblázva.  És egy kis kultúra a végére: a településről szóló első írott emlék egy 1082-ből származó oklevél, melyben a település Ábrahám néven szerepel. Az egyik műemlék épülete a deszkamennyezetes templom, amely Török Ferenc építészmérnök tervei alapján épült fel 1986-ban. Csak biztatni tudlak, ha egyszer a  Balaton-felvidéken jársz, kanyarodj be Ábrahámhegyre!

Tipp: ha teheted, térj be a Lacus Pelso Pizzériába és kóstold végig az összes pizzát, mert az ízviláguk egészen Olaszországig repít. Garantáltan ez a legfinomabb pizza széles e tájon, kívül ropogós-belül puha tésztájával és az ízlelőbimbókat felvillanyozó feltéteivel. Ja, és a nagy fröccs igencsak dukál mellé! Erről jut eszembe, hogy a megannyi hangulatos, hűs és titokzatos borospince, illetve gazdáik nyitott kapukkal és szeretettel várnak minden idelátogatót!

Kilátás a borospince tetejéről

fotó:Szigeti Gábor

Utazó Anyós ejtőzik az ábrahámhegyi strandon

fotó:Szigeti Gábor

Burnót-patak

Ez a patak olyan bársonyos fövenyszőnyeget hozott létre az ábrahámhegyi torkolatánál, amely párját ritkítja a Balaton északi köves partvidékén. Ennek oka a Káli-medence szintkülönbsége, mely a körülbelül 4 kilométeres hosszon elosztva jelentős vízsebességet hoz létre, olyannyira, hogy a pataknak nincs lehetősége a medencéből felszedett homokot leraknia út közben, így ezt a nagy mennyiségű  finom homokot belevezeti a Balatonba. A Burnót-patak Balatonhenye határában ered, végigfolyik a Káli-medencében, átvágja magát a hegyeken levezetve a Kornyi-tó vizét és végül Ábrahámhegy alatt ömlik a Balatonba. 26 kilométeres hossza is mutatja, hogy a Burnót patakra komoly szerep hárul a teljes Káli-medence csapadékvizének levezetésében. Az Ábrahámhegyről Salföld felé vezető út második hídja alatt a mai napig folyami rákok élnek, továbbá rendkívüli fajgazdagságát bővítik az itt elő a kérészek, álkérészek, szitakötők, fátyolkák; csupa olyan faj, melyben megmutatkozik a víz tisztasága.

Anyós lábait hűsíti a Burnót-patakban

fotó:Szigeti Gábor

 

 

Hegyestű

Az 50 méter magas lefejtett bányafal felfedi a 3 millió évvel ezelőtt működött bazalt vulkán belsejét. A kráterében megdermedt láva a kihűlés során sokszögletű, függőleges oszlopokra vált szét. A Káli-medence kapujának tartott Hegyestű 337 méterre magasodik ki a tájból Zánka és Monoszló között. Nem nehéz túra a felfele vezető út, a parkolókból lépcsőkön lehet felsétálni. A pazar kilátásért igazán megéri. Amire rögtön felfigyeltünk, azok a kavicstornyok. Évekkel ezelőtt ez a térátrendezés még nem volt ilyen divatos. Bár nagyon mutatós, a környezetre nincs túl jó hatással. A napokban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park közleményt adott ki, melyben a kavicstornyok környezetkárosító hatásaira hívja fel a figyelmet!

Utazó Anyós a Hegyestűt kémleli

fotó:Szigeti Gábor

Indulunk felfele

fotó:Szigeti Gábor

Anyós egy bazalt kúpban

fotó:Szigeti Gábor

Azok a bizonyos kavicstornyok

fotó:Szigeti Gábor

Utazó Anyós megismerkedett Egyhelybenülő Apóssal

fotó:Szigeti Gábor

 

Kisörspuszta

A néhány tucatnyi épületből álló települést körbeveszi a homokbánya és a bányató. Az itt található homok nagy tisztaságú, ami a bányászat szempontjából igen kedvező. A falu elnéptelenedéséhez a bányászati munkák vezettek, ám végső pusztulását a Harangláb akadályozta meg, pontosabban annak műemlékké nyilvánítása. Ennek köszönhetően szerencsére nem kezdték el lebányászni a falu alatti ’értékes’ homokot. Zsákfalu, de ez egy olyan zsák, ahonnan az embernek nem akaródzik kijönni többet vagy legalábbis elég nehezen. Amikor ide betérünk, úgy érezzük, itt már-már megállt az idő, de közben mégis nagyon élő. Lelassulhatunk és átadhatjuk magunkat a természetközeli létnek. Egy titokzatos kis szanatórium az ágas-bogas lombok között.

 

A megmentő

fotó:Szigeti Gábor

Kővágóörs

Utazó Anyós ugyan korábban már meglátogatta Kővágóörs települését, de visszatértünk és ez alkalommal felkerestük a Cseh Tamás utcát. Kővágóörs a “bakonyi indián” életében igen fontos szerepet játszott, közel 30 évet töltött el a településen. Idén nyáron a Határtalan Hangok Alapítvány – megemlékezve Cseh Tamás Kossuth-díjas előadóművész halálának 10. évfordulójáról is – első alkalommal rendezte meg a KŐFESZT – KŐVÁGÓÖRSI MŰVÉSZETI NAPOK és A DIÓFA ALATT – CSEH TAMÁS ÉS BARÁTAI A KÁLI-MEDENCÉBEN elnevezésű rendezvénysorozatot. A minőségi rendezvények lényege fel- és visszaidézni azt a hőskorszakot, amikor a magyar művészeti élet kiemelkedő alakjai megjelentek a Káli-medencében. Remélhetőleg hagyományteremtő találkozó indult útjára!

 

A legendás utca, vagyis a Legenda utcája

fotó:Szigeti Gábor

Szentbékkálla

Ebben a festői szépségű faluban évente mintegy kétezer órányit süt a nap. Ez az éghajlati adottság teszi igencsak élővé a falut, a doboldalon húzódó szőlő ültetvényeket és a tavasszal virágzó mandulafákat. Szentbékkálla másik nevezetessége a Kőtenger, mely egy gyógyító rezgésű Szent György vonalon fekszik, így gyógyerővel rendelkezik. Egyértelmű volt, hogy a túra levezetése itt ér véget, hiszen innen magunkkal visszük a pozitív energiát. Nos, ez a gyógyító energia már akkor körbelengi az embert, amikor a táj szinte vörös szőnyeget gurít elénk, és a Fő útról egy éles jobbkanyarral ráfordulunk a markánsan egyenes, mandulafákkal szegélyezett bekötő útra. Innen a turistáknak szánt táblák elvezetnek minket a település fő természeti adományához, a Kőtengerhez. Pár emelkedő után máris szemünk elé tárulnak a kősziklák, melyek évezredek óta kémlelik a tájat. Némely fantasy rajongó azt hiheti, hogy a Megkövült-sárkányok Földjén jár. Nyilván nem erről van szó, “csupán” a természet volt művészi kedvében. A kőtenger középpontjában magasodik a monumentális Ingókő, más néven Kelemen-kő, melynek legfelső, közel 10 tonnás kőpadja csak három ponton támaszkodik az alatta fekvő tömbre. Néhány ember súlya már képes kibillenteni egyensúlyából, és pár centiméternyit elmozdítani. Utazó Anyós is bátran próbálkozott és együtt sikerült is megbillentenünk a kolosszust.

 

A Kelemen-kő mélyedésében

fotó:Szigeti Gábor

A bátor Utazó Anyós

fotó:Szigeti Gábor

Talán megkövült sárkányokra bukkantunk?

fotó:Szigeti Gábor

 

Folytatjuk az utazást!

LEGYEN MINDEN NAPOD ZÖLDEBB!

Forrás:

  • Bódis Bernadett, Csizmadia Norbert, Csuták Máté, Juhász Zsolt, Kákonyi Péter, Nógrádi Csilla, Szabó Zsófia, Szénási Éva: Magyarország száz csodája, Totem Kiadó, 2001
  • Zsiga Henrik: Balaton, Kalliopé Kiadó, 2014
  • Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül, Vitis Aureus, 2007
  • Dr. Darnay-Dornyay Béla, Dr. Zákonyi Ferenc: Balaton Útikalauz, Sport Lap és Könyvkiadó, 1957