A Tillandsia usneoides-nek nincs léggyökere, apró, zöld virágai ritkán virágoznak a beltéren fejlődő növényeken. Amennyiben mégis, úgy a pézsmaillatú virágok a meleg hónapokban jelennek meg.
A fényes, szűrt fényt kedveli a legjobban.
Aktívan növekszik, ha a hőmérsékletet 15 ° C felett tartod, a 13 ° C alatti hőmérsékletet nem bírja elviselni.
A Tillandsia ködpermetezését naponta alkalmazd.
Az öntözés elengedhetetlen a jó növekedéshez, nyáron egy-két naponta, télen kéthetente történő áztatással a növény csúcsállapotban marad. Merítsd a növényt alapjával együtt a vízbe 10 percig.
Kerüld a forró vagy száraz környezetet, és a teljes napsütést.
A Tillandsia usneoides szaporításához válassz le néhány szárat, és drótozd rá egy parafadarabra vagy fa kéregre.
ÉRDEKESSÉGEK:
Nagyobb fákon növekszik, általában a virginiai örökzöld tölgyfán (Quercus virginiana) vagy az amerikai mocsárcipruson (Taxodium distichum).
Természetes elterjedési területe az Egyesült Államok délkeleti részén fekvő Virginia Beach-től Argentínáig terjed (gyakran kapcsolódik a dél-gótikus képekhez és a déli államok kultúrájához), beleértve Hawaiit és Ausztráliát is.
Noha ritkán öli meg a fákat, csökkenti növekedési sebességüket azáltal, hogy csökkenti a falevélre jutó fény mennyiségét. Ugyanakkor növeli a szélállóságot, ami egy hurrikánban akár végzetes is lehet a gazdafának.
A vadon élő növény magonként vagy vegetatív módon szaporodik. A szél fújja a fa végtagjaihoz, amire rátapad, vagy a madarak által fészkelő anyagként hordozott törmelékkel terjed.
Hawaiin gyakran hívják „Pele hajának” Pele hawaii istennő után. A „Pele haja” a fonalas vulkáni üveg egy típusára is utal.
A spanyol mohát különféle célokra használták, beleértve az épület szigetelését, a talajtakarást, a csomagolóanyagot, a matrac tömését. Az 1900-as évek elején a kereskedelemben is használták az autósülések párnázásához.
Latin-Amerika és Louisiana egyes részein betlehemekben használják.
